Magyar JKA Karate Szövetség

Magyar JKA Karate Szövetség

Beszámoló a "JKA Autumn Joint Camp 2018" 4 edzésnapjáról
Beszámoló a "JKA Autumn Joint Camp 2018" 4 edzésnapjáról
2018.10.31 14:25
Ruip Zsófia

Beszámoló a ’JKA Autumn Joint Camp 2018’ 4 edzésnapjáról                    2018.10.11-14.

 

Az őszi szakmai képzésen szövetségünkből 5-en vettek részt. Schneider László, Nagy Varjas László, Szabó Norbert, Horváth Gyula és Krepsz János.

A kiírásnak megfelelően 3 csoportba kerültünk a fokozataink szerint, így csak pénteken délelőtt és szombaton gyakoroltunk közösen. Minden csoporthoz más-más oktatók voltak beosztva.

Az 1-es (7. + 8. danos) csoportnál Imura Takenori sensei, Ogura Yasunori sensei, Taniyama Takuya sensei volt a felelős. Őket az egyik kenshusei tanítvány, Igarashi Tatsuro segítette.
A 2. csoportot (5 + 6. dan) Imamura sensei és Naka sensei vezette. A tokui katás edzésen Kurasako (BD-Jion-Enpi), Imamura (Jitte-Hangetsu-Gankaku), Kobayashi (Sochin-Gojushiho Dai-Nijushiho), Naka (Kanku-Sho) mesterekkel ezekből a katákból választhattak.
A 3. csoportot, melybe Horváth Gyula került Hirayama Yuko és Shiina Katsutoshi mesterek irányították, instruálták.

Az előre, általálánosan megadott anyag a Kanku Dai volt, ami kapcsolódott a vizsgák egy részéhez (Special Right, Dan és Qualification Exam), illetve a magasabb kvalifikációs fokozathoz még a Tekki Nidan is ki volt írva. Ezenkívül a Jiyu Ippon Kumite volt a fókuszban, valamennyi csoportban.

Az első napi edzések és a péntek délutániak egy része a JKA HQ 3. és 4. emeletén voltak megtartva, akárcsak a vasárnapi edzés (2 csoportra összevonva).

A továbbiakban az 1. csoport edzéseiről olvashattok.

Az első edzést Ogura sensei tartotta és természetesen a Kanku Dait vettük át ’töviről hegyire’.

Állásokkal, és lépésekkel kezdtünk, melyből folyamatos lépésekkel folytattuk. Párban a távolság tartásával kellett kbd-ban, majd zkd-ban egyenletesen haladni, mely Ogura sensei és a fiatal tanítvány bemutatásában komoly élményt jelentett. (A folyamatos haladás közben az állások formailag megvoltak, csak nem volt kime, befejezés, hanem folytatódott a lépés. A magasságot tartani kell (suri-ashi), a sebesség egyenletes, a mozgás folyamatos. Előre és hátra is gyakoroltuk.)

Részletesen átvettük az összes mozdulatot és minden részletet, ami fontos a kata végrehajtásában. Különös hangsúlyt helyeztek a jodan technikákra (mae-geri, uraken-uchi, ura-zuki), de szó volt az apró részletekről is. Gyakoroltuk a jodan-shuto-uchi helyes és nem mindenhol azonos előkészítését, végrehajtását. Párban gyakoroltuk az ura-zuki használatát, valamint részletesen átvettük a 60-64-es mozdulatokat, figyelve a 64. mozdulat végpontjára. Ugyancsak szó volt a befejezésről, melyre korábban számtalan változatot láttunk (amit a világban használnak), noha persze a jelenlegi JKA változatot ismertük.

Délután csak a Special Right új és megújító vizsgái voltak.

A 2. napon a Bunkyo Sportcentrumban folytattuk. Ez egy hatalmas terem, ahol a 250-300 fő kényelmesen elfér. Oishi sensei Jiyu Ippon Kumitéhez kapcsolódó edzésével kezdtünk, akit Kurihara sensei segített a távolság és időzítés demonstrálásában. Ezzel a lényeget össze is foglaltam, mert itthon sokszor leragadunk és elakadunk a formai feltételeknél, de persze tudhatjuk, hogy a tartalmi része sokkal fontosabb. Ezt se nehéz kitalálni, hiszen a formai része alig, szinte csak a tartalmi rész az, ami az átmenetet jelenti a Jiyu Kumite felé. Persze az alap-végrehajtás is hihetetlenül különböző lehet a megfelelő hozzáállás, figyelem és a végrehajtás minősége szerint, de a gyakorlás folytatódhat egy szabadabb, az időzítést változtató módon, egészen a deai végrehatásig, amikor is már elértük a kumite lényegét, egy magas, kívánatos szintjét.

Természetesen közben a védés, a védés módja is változik, amit a különböző távolságok is kikényszerítenek.

Gyakoroltunk közben párban, majd ’vonatozás’ jelleggel is, ahol a kint álló 3 jelet adhatott: vagy bemozdult előre, vagy elmozdult hátra, vagy helyben, a távolságot megtartva adta a jelet. Persze bármelyik végrehajtásnál a gyors, ’ellentmondást nem tűrő” végrehajtás (és indulás) elengedhetetlen feltétel. Ebben azért ők jobbak, ezen a téren sokat kell fejlődnünk, illetve eszerint gyakorolnunk!

Délutánra vissza kellett menni a HQ-be, ahol először Taniyama mesterrel folytattuk a délelőtti edzést. Most először az előkészítés kapott főszerepet. Az állások a helyes feszítés, annak gyakorlása kapta a fő hangsúlyt. Párban gyakoroltuk elsősorban a zkd-it, mely során a társ kifelé nyomást gyakorolt az elöl lévő térdre, és ennek kellett magával a helyes feszítéssel ’ellen-tartani’, úgy, hogy a teljes feszítés, az állás erőssége, stabilitása megmaradjon. Ezt a mozgás követte, ahol az indulásnak, illetve az elöl lévő láb mozdulatlanságának, a térd működésének (előre mozgásnál) a mozgás elején kiemelt szerepe van. Párban gyakorlásnál a társ két kézzel ’rögzítette’ az elöl lévő lábat és úgy kellett a lépést gyorsan végrehajtani. Indulásnál a térdet ellazítani, ill. szinte lefelé nyomni (valójában előre, de a kombinált érzés is fontos).

Ezt a védés közbeni elmozdulás (yori-ashi, vagy ellépés) utáni állás helyes gyakorlása követte (figyelve a hátul lévő láb szerepére, a súlypont helyzetére, hogy a visszatámadás, irányváltás minél hatékonyabb legyen. Miközben nem nagyon vannak ezekben új elemek, de egyrészt a szempontok felfrissítése nagyon fontos, ami a mesterek ’előadásában’ (pontosság, gyorsaság, hatékonyság) nemcsak élmény, de fontos ösztönző is. A lényeg az elmozdulás mindkét formájában ugyan az. A súlypont magassága, a visszatámadás gyorsasága, hatékonysága a sorsdöntő.

A pénteki 3. edzés a kata, a tokui kata jegyében telt. A Jitte, a Goju-Shiho Dai és a Sochin között lehetett választani. Ebben a sorrendben Imura, Ogura, ill. Taniyama senseiek csoportjaiba kerültünk.

Most a Jitte edzésről olvashattok pár gondolatot. Imura sensei a rávezető gyakorlatokkal kezdte, aminek az elsődleges célja a katában lévő gyaku-hanmi-s helyzetekre való felkészülés, illetve a minél egyszerűbb, simább fordulásra való felkészülés, ami a jobbára egy vonalon végrehajtott kata gyakorlását segítette.  Kezdésnek párban háttal álltunk kisebb távolságra egymástól. Anélkül, hogy a Hachiji-dachi állásban a lábfej elmozdulna, anélkül kellett hol balra, hol jobbra fordulva felsőtesttel a társunkkal szembekerülni és mindkét tenyerét megérinteni. Volt yori-ashi természetesen, majd kiba-dachiban Teisho-uke előre-hátra lépve. Hangsúlyosan gyakoroltuk még a Jodan-kosa-uke – Gedan-kakiwake – Jodan-kakiwake (Yama-gamae) kombinációt is. A katát egyben is gyakoroltuk természetesen, majd 2 fontos rész kata-bunkai értelmezése (oyo-kumite) következett. Elsőnek az 1-2 mozdulatokra tanultunk egy új bunkait (’kitéréssel Tekubi-kake-uke, ráfogással, belső oldalra belépni az ellenfél mellé, a fogott-csavart kart kiemelni és előre-lefelé megrántva az ellenfelet megdobni’ volt a feladat. Ennek talán csak egy ember, a már említett kenshusei hallgató nem örült, merthogy vele kellett gyakorolni). A másik feladat a kata 15-16-17. mozdulata volt, ahol Imura mester egy új változatot csináltatott, gyakoroltatott. Ismertünk több változatot, Imura mester mutatta eddig a leg nehezebbet is, de ez egy másik változat volt. A védés után a bo kétkezes megfogása, megtámadása (közben akár az ellenfél egyensúlyának a kimozdítása), majd egy gyors kézcsere után a bo „kitépése”, kézből való kirántása következik. Mindenképpen gazdagodott a bunkai tudásunk és az azzal kapcsolatos gondolati megközelítésünk.

Természetesen nem maradhatott el a Kanku-Dai sem, amiből Imura mester főleg a jodan technikák helyes magasságon történő végrehajtásának fontosságára hívta fel a figyelmünket, azt gondolom, hogy indokoltan (mae-geri és uraken-uchi).

Az 5. edzés szombaton reggel volt ismét a Bunkyo Sportcenterben. Ueki mester tartott az alapokat kiveséző, a helyes végrehajtást kiemelő edzést. Tsuki, age-uke, mae-geri – a fontos részletek, valamint a kivitelezés hangsúlyos pontjainak a kiemelése mellett folyt a gyakorlás. Az edzés következő részében a Heian Shodant, a Hangetsut és a Sochint gyakoroltuk, átbeszélve a katák lényeges pontjait, technikáit.

A héten szervírozott egyetlen ebéd (bentou) után a délutáni edzés is itt volt. Az edzést Taniyama mester tartotta (ekkor még nem sejtettük, hogy mi vár még ránk ezen az edzésen).

Természetesen a Kanku Dai volt a téma. Állások – hchd - uchi-hchd, váltogatásukkal haladni mindkét irányban. Kbd – lépésben. Ezután kkkd (kokutsu-dachi) 90 fokos fordulásokkal (2-2 számolásra, majd 1 számolásra). Majd kkd ugyan úgy, de a másik irányba. Ezután ugyanez Shuto-uchival, majd kettős blokkal (gedan-barai+jodan-uchi-uke), szintén mindkét irányban. Ezután KD egyben és elérkezett a szünet. Taniyama sensei edzés közben kicsit küzdött az idővel, ezért néhányan úgy döntöttek, hogy ők nem küzdenek a második részben. Meg is lepődtek, amikor az öltöző környékén szembementek Taniyama mesterrel.
Az edzés 2. részében Naka mester folytatta, szintén a KD-t. Ő is az állásokra fókuszált először, de kicsit más megközelítésből. Néhány nagyon egyszerű, már-már trükknek tűnő egyszerű ’gyakorlattal’ bizonyította, hogy az adott állás mikor stabilabb, milyen végrehajtásnál erősebb!? Hasonló példát adott néhány kéztechnikával kapcsolatban is, bizonyítva, hogy helyes tartás esetén az állás is erős lesz, míg attól eltérve az egész állás, technika legyengül. Nagyon szemléletes megközelítés, egyszerűen és szinte garantáltan megérti mindenki. Miután a mozdulatok nagy részét pontosítottuk, természetesen vele is megcsináltuk egyben is a katát.

Szombat este, a Hotel Metropolitan Edmonton Tokyo volt a helyszíne a bankettnek. Az állófogadáson volt lehetőség, hogy a japán ízek mellett a hazai ízeket is megismerjék a mesterek és néhány ismerős karatés, akik már jártak hazánkban. A bankett után – kis kitérővel (Ebben a kérdésben Norbi a kompetens!) – még benéztünk a Tokyo Dom melletti ír közintézménybe, de aztán időben hazaindultunk, mert az utolsó napi edzés még előttünk volt.

Vasárnap délelőtt a 3. szinten az edzések, míg a legfelsőn a bírói vizsga folyt. Az edzést Nemoto sensei tartotta. Ütések, helyben, lépésben, age-uke, shuto-uke, mae-geri – gyakorlásnak és ’bemelegítésnek’. Ezt Kizami-zuki és Gyaku-zuki követte, amikor is először a kizamit helyben, míg a gyaku-zuki 45 fokkal kitérve kellett megütnünk. Ezután ezt kicsit megcifráztuk, fordítva is megütöttük.

Következő technika az Age-uke, majd ugyan azzal a kézzel Tate-uraken volt (A tate-urakennél a testsúly kismértékű süllyesztésével igyekszünk megfelelő erőt adni a technikának.) Később ezt gyaku-zukival, majd végül egy lábcsere+Oi-zuki jo-nal is megtoldottuk.

Végül mae-geri és mawashi-geri gyors, kumitében hatásos rúgását igyekeztünk ellesni majd gyakorolni, nem a legnagyobb hatásfokkal. Mindkét rúgásnál a snap nagy hangsúlyt kapott, valamint az irány. Kumitében az irányt meghatároza a cél, és a cél előtti akadály is, amit bizonyos határokon belül a rúgásokkal ki lehet kerülni. A mawashi-gerinél inkább a hely határozta meg a rúgást. Gyakoroltuk a kamae alatti és s feletti rúgást (az utóbbinál kissé felülről történik a becsapódás). Zárásként a 4 shitei-katát is megcsináltuk, majd a lazítás során 2 társ segítségével tettük hatásosabbá a váll és a törzs izmainak a nyújtását.

Természetesen mind a kombinációkat, mind a rúgásokat párban is gyakoroltuk. A kéztechnikáknál oi-zuki Jo, ch és ch. támadások voltak, majd ugyanezeken a magasságokon gyaku-zuki támadással is végrehajtottuk (természetesen a támadások felgyorsításával is.

A táborzáró ceremóniára az elhúzódó bírói vizsga és az eredmények meghozatala miatt várni kellett.

Az öttagú különítményünkből Nagy Varjas László megszerezte a bírói B fokozatot, jómagam pedig eredményesen újítottam meg a 3-ik danig érvényes danvizsgáztatói engedélyemet.

Eredetileg szerdára terveztük, de végül vasárnap délutánra maradt, hogy 3-an találkoztunk Mesivel (Berta Emese), aki május óta a Kokushikan Egyetem hallgatója, és az edzéseiknek a látogatója. Mesi eddig jól bírja, a legtöbb dologgal megbarátkozott, bár 1-2, részben munkaszervezési kérdésben talán eltér a véleménye a japánban alkalmazott módszertől. Szerencsére a véleménykülönbséget nem ütköztette. Az igen feszes napi programok teljes egészében lefoglalják, így a kiegészítésként szükséges munkára hétvégén kénytelen időt szakítani (pihenésre majd ha hazajön – legalább is így vettem ki a szavaiból. Ezen a hétvégén volt a Tokyoi Premier League, ott segített a külföldi csapatok mellett, mint hosstess, onnan érkezett a találkozóra. Februárban jön haza 3 hétre, amikor a Kokushikan Egyetem csapata is idelátogat.

A nap és a hét a vele való találkozóval zárult. Másnap korán már a Skylineren ültünk, hogy a repülőnket elérjük. A hazautazás is 2 csoportban történt. Az idősebbek már hétfőn, a fiatalok csak kedden indultak haza, de még az utazás napján mindenki épségben megérkezett.

Budapest, 2018.10.28.  

 

Krepsz János